Sziasztok!
Ma egy éve, hogy húsmentes életbe kezdtem. Tudom, tudom, egyszerűbb lenne azt írni/mondani, vegetáriánus lettem, de őszintén, nem szeretem ezeket a skatulyázós címkéket. Nem eszem húst, és ennyi. Oké, az elmúlt évben két vagy három alkalom volt, amikor chips, illetve a "zacsistészta" összetevői között találtam valami 0,1% alatti értéket, hogy annyi "porított bacont" illetve "szárított csirkét" ... És nem haltam bele, sőt, nyugodt szívvel megettem, és tisztáztam, hogy többet olyat nem veszek, illetve jobban próbálok rá odafigyelni, mi van az összetevők között felsorolva.
És most lehet mondani, hogy ez csalás, de szerintem gázabb lett volna emiatt kukába dobni a kaját. Értelemszerűen a zsírt is kerülöm, illetve odafigyelek, hogy olyan legyen pl. a péksüti/süti/bármi, ami nem zsírral készült. Egyébként nem csak és kizárólag a manapság oly divatos "aki húst eszik, az tönkreteszi a földet" elv miatt hagytam fel a húsevéssel, hanem mert folyamatosan rosszul voltam mikor husis kaját ettem, sőt, egy idő után már a szagától is. Igazából sosem voltam egyébként nagy húsevő, csirkét ettem leginkább, meg felvágottakat, szalonnákat, amik persze úgy teremtek a felvágott-fákon, és csomagolással együtt lehetett leszüretelni, NYILVÁN.
Nos, azt kell mondanom, hogy nem kárhoztatom magam azért, mert régen ettem husit, és azokat sem, akik esznek, sőt, jobbat mondok, a páromnak megcsinálom, ha kér valamit. Nem várom el sem tőle, sem senki mástól, és nem is erőltetem (nem is erőltethetem!) rá senkire, hogy ne egyen húst. És nem is akarom. Egyébként szerencsére eléggé nyitott, és eddig szinte mindent megkóstolt, sőt gyakran van, hogy ugyanazt eszi, amit én, esetleg egy kis hússal felturbózva...
És ezzel egy fontos ponthoz ért ez a bejegyzés. Senkit nem akarok megbántani, de jelenleg azt érzem ezzel az étkezés témával, hogy akiknek semmi kajától semmi baja (van még ilyen?!), vagy ha van is, nem érdekli, eszi, amit épp a szeme/gyomra megkíván, azok szerint a laktóz- és gluténérzékenyek/intoleránsok puhányok, a húsimádók szerint a vegetáriánusok, vegánok mind hülyék és füvön meg fényen élnek, de sajnos abba is belefutottam már, hogy elég sok vegetárinus és méginkább vegán szerint mindenki aki húst eszik, az legalább egy hatalmas gyilkos, rossz ember, és még sorolhatnám... Ráadásul sokan nem tudják, hogy mi a vegetáriánus és vegán közötti különbség, valamint azt sem, hogy alapjáraton aki húst nem eszik, az nem eszi meg sem a csirkét, sem a halat... Tehát részemről ez az egy hátulütője a dolognak, hogy magyarázkodni kell, mert ugye minek is tiszteletben tartani azt, hogy a másik úgy eszik, ahogy és azt eszik vagy éppen nem eszik, amit. És itt most bele sem mennék az olyan önző dolgokba, hogy "naaaa, ha nem kóstolod meg, akkor megsértődök" vagy abba, hogy "hát én biztosan nem tudnék hús nélkül élni, nem is tudom, te hogy maradsz így életben" és társai....
Illetve a magyarázkodáson felüli részemről annyi a hátrány, hogy általában nem megyek már el csak úgy, kaja nélkül egy fél napra pl, mert eléggé sanszos, hogy max ropit tudnék enni, ami meg annyira ugyebár nem túl egészséges napi szinten...
Egy szó mint száz, egy pillanatra sem bántam meg, hogy búcsút intettem a húsnak, és nem is áll szándékomban újra húst enni, de ha az egészségúgyi állapotom vagy valami csoda folytán újra ennék, akkor sem hiszem, hogy ezen múlna, hogy mennyire vagyok jó/rossz/erkölcsös/értékes/stb ember. Élvezem ezt a húsmentes életet, és bár nem gondolom úgy, hogy visszatérek a húsevésre, sőt, egyre inkább a vegán ételek felé húz a szívem/gyomrom, de nem gondolom, hogy aki nem ezeket eszi, azt azzal kell zaklatni, hogy őmiatta hal ki a bolygó. Ezt most kisarkítottam, jó dolog, ha nem húst hússal eszik az ember, és nem tagadom a klímaváltozást sem, és semmi ilyesmit, de az egymásra mutogatás helyett jó példát kell mutatni, és biztosan akad olyan is, akinek majd nem tetszik a véleményem, de ahogyan nekem is megvan a saját véleményemhez a jogom, úgy másnak is megvan a sajátjához. Szerintem a lényeg egyébként, hogy mindenki hallgasson a saját testére (is) és vegye észre, hogy mitől van jól, és mitől érzi magát rosszul.
Ma egy éve, hogy húsmentes életbe kezdtem. Tudom, tudom, egyszerűbb lenne azt írni/mondani, vegetáriánus lettem, de őszintén, nem szeretem ezeket a skatulyázós címkéket. Nem eszem húst, és ennyi. Oké, az elmúlt évben két vagy három alkalom volt, amikor chips, illetve a "zacsistészta" összetevői között találtam valami 0,1% alatti értéket, hogy annyi "porított bacont" illetve "szárított csirkét" ... És nem haltam bele, sőt, nyugodt szívvel megettem, és tisztáztam, hogy többet olyat nem veszek, illetve jobban próbálok rá odafigyelni, mi van az összetevők között felsorolva.
És ezzel egy fontos ponthoz ért ez a bejegyzés. Senkit nem akarok megbántani, de jelenleg azt érzem ezzel az étkezés témával, hogy akiknek semmi kajától semmi baja (van még ilyen?!), vagy ha van is, nem érdekli, eszi, amit épp a szeme/gyomra megkíván, azok szerint a laktóz- és gluténérzékenyek/intoleránsok puhányok, a húsimádók szerint a vegetáriánusok, vegánok mind hülyék és füvön meg fényen élnek, de sajnos abba is belefutottam már, hogy elég sok vegetárinus és méginkább vegán szerint mindenki aki húst eszik, az legalább egy hatalmas gyilkos, rossz ember, és még sorolhatnám... Ráadásul sokan nem tudják, hogy mi a vegetáriánus és vegán közötti különbség, valamint azt sem, hogy alapjáraton aki húst nem eszik, az nem eszi meg sem a csirkét, sem a halat... Tehát részemről ez az egy hátulütője a dolognak, hogy magyarázkodni kell, mert ugye minek is tiszteletben tartani azt, hogy a másik úgy eszik, ahogy és azt eszik vagy éppen nem eszik, amit. És itt most bele sem mennék az olyan önző dolgokba, hogy "naaaa, ha nem kóstolod meg, akkor megsértődök" vagy abba, hogy "hát én biztosan nem tudnék hús nélkül élni, nem is tudom, te hogy maradsz így életben" és társai....
Illetve a magyarázkodáson felüli részemről annyi a hátrány, hogy általában nem megyek már el csak úgy, kaja nélkül egy fél napra pl, mert eléggé sanszos, hogy max ropit tudnék enni, ami meg annyira ugyebár nem túl egészséges napi szinten...
Viszont, most jön a dolog pozitív része... :)
Az elmúlt egy évben abból, hogy az "étel az életben maradáshoz szükséges eszköz", átváltozott az életemben azzá, hogy lehet szeretni és élvezni is az étkezést. Most sem zabálok, ne értsétek félre, és régen is szerettem sütni és főzni, de valahogy megvolt ugyanaz a pár bevett kaja, amit szerettem, aztán ettem amennyi kellett ahhoz, hogy működjek. Most pedig a konyha egy szivárványos, vidámparkos játszótér, ahol nincsenek határok, ráadásul kiélhetem a kreativitásomat is. Sokan mondták már, hogy biztosan nagyon sok időm megy el a hétköznapi kajakészítéssel, de hogy őszinte legyek, egyáltalán nem megy el több időm, mint húsevős koromban, az egyetlen bajom, hogy túl sok az ötlet és inspiráció, de túl kevés az étkezés (még így is, hogy tízórait és uzsit is fogyasztok :D ). Azt is mindig kérdezik, hogy honnan szedem a recepteket. Nagyon sokat csak érzésből csinálok, de sokszor pl. instán vagy máshol a neten látok egy-egy képet, ami inspiráló számomra, aztán azt alakítom át a saját ízlésem szerint, illetve ahhoz viszonyítva, hogy éppen mi van otthon. De persze azért akad olyan is, ami egy már bevett, hagyományos recept és azt alakítom át, vagy ismerősökkel, barátnőkkel beszélgetünk, és úgy jön szóba egy-egy kaja, akár recepttel, akár anélkül, és akkor megkeresem, hogyan lehet megvalósítani, de általában azokat is kissé átalakítom.
Egy szó mint száz, egy pillanatra sem bántam meg, hogy búcsút intettem a húsnak, és nem is áll szándékomban újra húst enni, de ha az egészségúgyi állapotom vagy valami csoda folytán újra ennék, akkor sem hiszem, hogy ezen múlna, hogy mennyire vagyok jó/rossz/erkölcsös/értékes/stb ember. Élvezem ezt a húsmentes életet, és bár nem gondolom úgy, hogy visszatérek a húsevésre, sőt, egyre inkább a vegán ételek felé húz a szívem/gyomrom, de nem gondolom, hogy aki nem ezeket eszi, azt azzal kell zaklatni, hogy őmiatta hal ki a bolygó. Ezt most kisarkítottam, jó dolog, ha nem húst hússal eszik az ember, és nem tagadom a klímaváltozást sem, és semmi ilyesmit, de az egymásra mutogatás helyett jó példát kell mutatni, és biztosan akad olyan is, akinek majd nem tetszik a véleményem, de ahogyan nekem is megvan a saját véleményemhez a jogom, úgy másnak is megvan a sajátjához. Szerintem a lényeg egyébként, hogy mindenki hallgasson a saját testére (is) és vegye észre, hogy mitől van jól, és mitől érzi magát rosszul.
Köszi, hogy elolvastátok, további szép napot!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése